Talán most kicsit letérek a francia vonalról, ami az oldal arc poétikája, de remélem megbocsátják ezt nekem. Végül is, ha úgy nézzük akkor – többek között – egy francia intézet kutatási eredményét fogom megosztani a kedves Olvasóval, mely a XXI. századi ember és annak a húsfogyasztását boncolgatja. Még mielőtt bárki meggyanúsítana azzal, hogy tuti vegetáriánus vagyok és azért írok ilyeneket – amiket fogok – akkor sajnos ki kell ábrándítanom a kritikusokat. Húsfogyasztó vagyok, de mértékkel. De miről is van szó?
A Henrik Böll Alapítvány és a Föld Barátai társaság közösen publikálták a legújabb tanulmányukat, melynek a címe: A hús atlasza (innen közvetlenül elérhető).
Egy átalagos francia ember közel 7 szarvasmarhát, 33 sertést, 9 kecskét és birkát, 1300 szárnyast és 60 nyulat fogyaszt el élete folyamán a francia Agrár Minisztérium számításai szerint. Ja és ne feledkezzünk meg az egy tonna tengeri állatról sem. Mindehhez már nem tudnak elegendő állatot tenyészteni a kis gazdaságok, hanem az egész „termelést” iparosítani kell(ett), így az állatok 95%-a intenzív ipari termelés keretei között készülnek. A Henrik Böll Alapítvány megállapítja, hogy az ilyen mennyiségű húsfogyasztás egyszerűen elpusztítja a földöt. De nézzük meg, miért is állítják ezt? Mi az a 13 érv ami arra ösztönzi az embert, hogy átgondolja mennyi húst fogyasszon úgy általában:
1., Mert a kereslet teljesen elszállt
299 milliárd kiló húst fogyasztanak el évente világszerte, mely négyszer több mint 1960-ban. Ez a szám 2050-re eléri a 450 milliárdot a FAO szerint. A protein szükséglet a fejlett országokban több mint 56%, míg a fejlődőekben csak 18%, melyek így a folyamatos fejlődésükkel egyre több húst szeretnének fogyasztani, főként a BRIC országok, azaz Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika. Itt a húsfogyasztás 2003 és 2013 között 6,3% nőtt évente! Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a fejlett országokban valamelyest csökkenést tapasztalhatunk a húsfogyasztást illetően, így az Egyesült Államokban a 9%-os csökkenés látható2007 és 2012 között.
A lenti ábra megmutatja, hogy mennyi földre, vízre van szüksége egy-egy állatnak és növénynek, illetve mekkora azok károsanyagkibocsátása
2., Úgy termeljük a húst, akárcsak a kocsikat
A gazdasági szükséglet növekedésével lépés kellett tartania a vágóhidaknak is, így folyamatosan növelni kellett azok termelékenységét, melyhez beruházásra volt szükség, amely így nagy arányú tőkebevonást eredményezett. Ez miatt a kis vágóhidak folyamatosan tönkre mentek és így a tőkekoncentrációnak köszönhetően, csak néhány kézben összpontosul a vágóhidak nagy része, melyek ráálltak a tömegtermelésre. Ennek köszönhetően a legnagyobb vágóhíd, a brazil JBS, naponta 85 ezer szarvasmarha, 70 ezer sertés és 12 millió szárnyast dolgoz fel üzemeibe, úgy mintha csak egy autót szerelnének össze.
3., Mivel az állattenyésztés egyre inkább intenzívebb
Jelenleg 1,3 milliárd ember él állattenyésztésből világszerte, közülük legtöbb a világ déli, szegényebb féltekén található, akiket egyre inkább súlyt az intenzív nagyüzemi állattenyésztés, melyek már nemcsak a helyi piacokat szolgálják ki, hanem a nemzetközi szupermarket lánc egységeit szerte a világban. A rendkívül központosított állattenyésztés rengeteg kisgazdálkodót lesöpört a piacról. Pl. az Egyesült Államokban 1992 és 2009 között 70%-al csökkent a sertés tenyésztők száma, addigaz eladott sertés hús száma 945-ről 8400 nőtt évente.
4., Mert az „üzlet” lesöpri a kicsiket
A szárnyasok termelése az az állattenyésztési ágazat, mely a leginkább növekszik globális szinten. 2020-ban a termelés elérheti 124 millió tonnát, mely főként Ázsiának köszönhető, ahol 25%-s növekedés várható. A piacot néhány nagyvállalat uralja, akik a termelékenység – és hús mennyiség – érdekében különböző antibiotikumokkal próbálják meg megakadályozni a csirkék megbetegedését, továbbá egyéb orvosságokkal gyorsítják fel a csirke növekedésének a sebességét. Ezzel a kis gazdaságok nem tudnak versenyezni, így szinte azonnal tönkre mennek.
5., Mert felgyorsítja a globális felmelegedést
Az állattenyésztés jelentős mértékben felgyorsítja a globális felmelegedést, köszönhetően az állati ürüléknek és a mértéktelen erdőirtásnak. Ha hozzáadjuk továbbá a műtrágyát, a CO2 kibocsátást, amely az élelem termelése és annak fuvarozása során jön létre továbbá az állatok székletének az erjedését, akkor mindez 18% káros anyag kibocsátást jelent, ami több mint, amit a közlekedési szektor produkál. Továbbá ez termeli a metán 37%-t is. Egy argentin kutatócsoport kimutatta, hogy egy szarvasmarha átlagosan 250-300 liter metánt termel. Nem véletlenül mondta tehát Paul McCartney, hogy Less meat=less heat, azaz kevesebb hús=kevesebb felmelegedés.
6., Mert megesszük az erdőket
A Földön a termőföldek 70% azért van, hogy az állatokat tudjuk etetni, de a folyamatos kereslet növekedés miatt újabb és újabb legelőkre és termőföldekre van szükség, így évente egy Belgium nagyságú erdőt irtanak ki. Ez főként Brazíliát érinti, ahol a kivágott erdők 62,2%-a szarvasmarhák számára szolgál legelőnek. 1975 és 2006 között a legelők területe 518%-al nőtt.
7., Mivel az állattenyésztés jelentős vízfogyasztással jár
Egy kiló marhahúshoz 15500 liter, egy kiló disznóhúshoz 4900 liter, míg egy csirkéhez 4000 liter víz szükséges. Egy kiló marhahúshoz szükséges víz 12 kiló búza vagy 118 darab répa termeléséhez lenne elegendő. De egy hamburger előállításához 3,5 m2 mezőgazdasági terület kell. Láthatjuk, hogy ez így egy kicsit erős. A Stockholmi Nemzetközi Víz Intézet szerint, nincs elég víz a földön ahhoz, hogy kellő élelmet termeljen 9 milliárd ember számára, melyet a Föld lakossága fog elérni 2050-ben. Egyetlen megoldás, ha csökkentjük az állati eredetű fehérje bevitel mennyiségét a mai 20%-ról 5%-ra 2050-re.
8., Mivel megöljük a halakat
A föld vízkészletében megjelenő nitrát jelentősen szennyezi a part menti vizeket, így ez a szennyeződés megöli azok élővilágát, amelyet szakkifejezéssel „halott zónának” neveznek. Az állatok képtelenek lélegezni és megfulladnak. Jelenleg a világ óceánjainak 25 ezer km2-e szenyezett vagy lép fel időszakos oxigén hiány. További probléma, hogy a nitrát az állatok ivóvízében is megtalálható, amely beépül azok szervezetébe onnan pedig az emberébe is, mely elősegíti a rákbetegségek kialakulását.
9., Mivel ez elősegíti a megbetegedéseket
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a túlzott húsfogyasztás elősegíti a különböző betegségek előfordulását, úgymint az elhízást, a cukorbetegséget és keringési zavarokat. Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint a vegetáriánusoknál 32%-al csökkent a keringési megbetegedések kockázata. További problémát vet fel a különböző hozzáadott étkezési anyagok, mint pl. ractopamin, mely számos betegség okozója. Nem beszélve azokról az új vírusokról (H5N1, H7N9) melyeket az intenzív állat tenyésztés hívott életre. Ezek ellen egyelőre tudnak védekezni, de mivel folyton mutálódnak, így csak idő kérdése mikor támadja meg az embert is. Aki ezzel kapcsolatban részletesen szeretne többet olvasni, annak ajánlom a Heti Válasz e heti számát.
10., Mivel nem tudjuk, honnan származik a hús
2002 óta a marhahúsokon fel kell tüntetni azok származási országát, továbbá ez év áprilisától ezt a jogszabályt kiterjesztették a sertésre, birkára, kecskére és szárnyasokra is. Azonban mind ez egyelőre nem terjed ki a már átalakított termékekre. Így szinte a hústermékek bármilyen eredetű húsból készülhetnek. Igaz 2015. február 11.-én az európai képviselők megszavazták a hústermékek jobb nyomon követhetőségének a szabályozását
11., Mivel az állatok tenyésztése brutális körülmények között zajlik
A fiatal állatokat idő előtt elválasztják a szüleiktől, így a három, négy hónap helyett csupán három, négy hetet vannak az anyaállattal. Továbbá pl. a baromfik esetében, az állatok 83%-a sosem látja a napfényt ugyanis a tömegtermelés érdekében mesterséges világítással próbálják meg rábírni az állatokat a folyamatos táplálkozásra, hogy így minél hamarabb elérjék a vágósúlyukat. Így a kis tyúkok nem a szemétdombon kapirgálnak, hanem egy épületbe vannak bezárva napi 24 órai mesterséges világítás mellett.
12., Mert a munkakörülmények nagyon kemények a munkások számára
Nemcsak az állatok, de a munkások is szenvednek egy-egy vágóhídon vagy állatfarmon. Statisztikák szerint mindennap egy vágóhídi munkás öngyilkos lesz. Anne de Loisy szerint, aki legújabb könyvében beszámol a vágóhídi állapotokról, kifejti, hogy vágóhídi környezet maga a pokol. Mindent vért borít, hideg van, különböző állati maradványok borítanak mindent. A francia Munkaügyi Biztonság és Higiéniai Hivatal szerint a vágóhídi dolgozók sokkal jobban ki vannak téve egy munkahelyi balesetnek, mint az átlagember. A sok gép, kés stb. gyakran sérülést okoz, ugyanis előfordul, hogy percenként kell végezni egy-egy marhával, így a kapkodás balesettel jár.
13., Mivel lehet enni másképp is
A vegetáriánus életmód nem a modern kor divatja. Hésziodosz, Platón, Ovidius, Leonardo de Vinci, Benjamin Franklin, Claude Lévi-Strauss, mind-mind vegák voltak. De manapság is találhatunk szép számmal vegákat. Ott Van pl. India egy negyede vagy Moby, Al Gore, Tyson mind-mind csak zöldségeket rágcsálnak.
Persze az embernek szüksége van a fehérjére, de ésszel. Kevesebb hús néha több. Válasszuk inkább a minőségi termékeket vagy csak ritkán együnk húst. Ha van rá mód, akkor falusi kistermelőtől vegyük, akit ismerünk és megbízunk benne. De jegyezzük meg, hogy nem kell mindent hússal enni, ha van más lehetőség is.
Forrás: Libération
